Ismeretünk határai szeretetünk határai – aztán ami azon túl van, az ismeretlen, attól fél az ember, és még gyűlölni is hajlamos.

A legutóbbi gyűlölethullámot a Quimby kapta meg, mert volt mersze fellépni az Orbán felszólalásaival is fémjelzett Bálványosi Szabadegyetemen, ami nem mellékesen egy zenei fesztivál is. A politikai szféra széles skálájáról megírták már többen is, hogy Tusványos miért nem a poklok pokla; innen nézve lehet, hogy az illiberalizmus szülőháza, de Erdélyben az egyetlen olyan fesztivál, ahol magyar fiatalok ingyen láthatnak magyar együtteseket. Nem itt folyik a legrosszabb helyre az állam pénze.

Innen nézve ez az a hely, ahol Orbán bevezeti a köztudatba a marhaságait, meg az egyébként nem is teljesen marhaság elképzeléseit a világról. De lefogadom, hogy a sátánt kiáltó Quimby-rajongók többsége a közelében nem volt még soha Tusványosnak. Ugyanez persze a helyzet fordítva is, a Szigetet drogosozó jobboldaliak se mentek még be rendesen soha, és ahogyan a fentebb linkelt cikkben Gazda Albert írta – csak visszhangozni tudom a szavait – jó lenne a Békemeneteseket betenni a Pride közepére, és fordítva. Lenne végre onnan nézve is a fejekben.

Ugyanez a sárdobáló attitűd jelenik meg Gajdics Ottó Pokemon Go-gyalázó cikkében, aminek összefoglalására a 444-en érkezett meg a tökéletes komment“Fiam, nem érdemled meg, hogy jól érezd magad, mert nem úgy teszed azt, ahogy szerintem kellene tenned.”  A Quimby is annak zenél, akinek akar, nem beszélve arról, hogy attól, hogy valaki gondol valamit, attól még nem lesznek Orbán-imádók (bár ugye ez megint olyan, ami az egyik fenti cikkben is benne van, hogy az érzelmek sajnos könnyen válhatnak tényekké, függetlenül a tényektől).

Na de érkezzünk meg a fenti kérdésfeltevés megválaszolásához. A válasz – a fentiek tekintetében talán nyilvánvalóan – nem. Ne gyűlöljük őket. Azért kell most éppen Orbán szavazóiról beszélni, mert most éppen a Fidesz kormányoz szarul, de tíz éve meg a szocik szavazóit nem kellett volna gyűlölni, hiába lövette ki Gyurcsány úgymond a szemeket. Politikai ellenfeleinket – szomszédainkat, iskolatársainkat, a boltost – nem gyűlölni kell, hanem meggyőzni. Nekik is van anyjuk, meg olyan ember, akit a legjobban szeretnek a világon. Persze, lehet, hogy orbánisták, és mondjuk azt, hogy ez nem jó dolog. Akkor a meggyőzés, az érvelés a fegyver, vagy ha ez nem megy, akkor a kompromisszum. Soha nem fog mindenki egyformán gondolkodni, és ezért lehet csak a kompromisszumos együttélés az egyetlen járható út a közeljövőben, mert nincsen két, vagy három Magyarország, hanem egy van. Aki gyűlölködik, az egyrészt nem liberális, másrészt ugyanazt csinálja, mint Orbán – megoszt, kirekeszt, ellenséget gyárt. A gyűlölet pedig mindig erőszakot szül, az erőszak meg soha semmi jót.

Lehet, hogy ti tudtátok, de én nem tudtam, hogy Bálint Gazda Facebook-oldala a 10. legnagyobb Magyarországon. Többen lájkolják, mint a Quimbyt, de még Majkánál is többen, utóbbi meg aztán tényleg nagy szó. Ember nincs a közelemben, aki mostanában valaha is arról beszélt volna, hogy Bálint Gazda mit mondott vagy mit tett éppen (ez a cikk jött most ki róla). Mindenki egy bejáratott, egyrészt a fogyasztott médiái által, másrészt a közvetlen környezete által meghatározott világban él. Pedig ezen kívül van még egy csomó minden, ami érdekes, mindenféle szín és ember, a saját maga világával. Jó lenne, ha az emberek nem akarnának egész életükben a seggükbe zárkózni, hanem megismernék a többi világot is. Sokkal kevesebb dolgot tudnának gyűlölni.