Pablo Picasso a három leggyakrabban emlegetett képzőművész egyike, neve, alkotásai és nézetei mindennapi hivatkozási pontoknak számítanak. Minden emberben megmozgat valamit, karakteres stílusa senkit nem hagy vélemény nélkül. Ám a sablonok, címkék és általános tények mögött egy hihetetlen összetett, rejtélyes, hatalmas tehetséggel és kreativitással megáldott képzőművész áll.

„Minden gyerek művésznek születik. A probléma művésznek maradni, miközben felnövünk.”

Az 1881-es születésű Picasso Malagában, majd Barcelonában töltötte élete első évtizedeit. Az eleinte grafika és akadémiai festészet területein tevékenykedő Pablo majdhogynem automatikusan kialakította saját alkotói nyelvét, karakteres és kifejező képeket alkotott már a legkorábbi akadémiai stílusa jegyében is. A festészeti öntudata első megnyilvánulása a „Kék korszak” című alkotói periódusának idejére tehető. A művész egyik jó barátja, Carlos Casamegas elvesztése miatt ezen időszak eredményei melankolikus, kék árnyalatokban játszó festmények. Később, az ekkor Párizs, Madrid és Barcelona között ingázó Picasso életre hívta az ún. „Rózsaszín korszakot”, amely már sokkal lágyabb és kevésbé letargikus képekkel gazdagította az életművet. Első két korszakára a spanyol tradíciók, El Greco művészete és párizsi művész barátai hatottak leginkább. Az egyre hosszabb párizsi tartózkodások nem csupán baráti körének kialakítását serkentették, de itt ismerkedett meg első, jegyzett szerelmével, Ferdinande Olivier-rel.

Pablo Picasso - The Frugal Repast, 1904

Pablo Picasso – The Frugal Repast, 1904

Pablo Picasso - The Guitarist, 1904

Pablo Picasso – The Guitarist, 1904

A nyugtalanító, sötét szempár, a csillogó fekete haj, a mély és átható tekintet, illetve a heves, spanyolos temperamentum megszámlálhatatlanul sok hölgyet elvarázsolt. A legtöbb Picassóval foglalkozó játék- és dokumentumfilm, ismeretterjesztő könyv vagy kézirat nyíltan mutatja be a mester bonyolult szerelmi életét, ami magyarázatként szolgálhat számtalan festői stílusára is. Mivel aktuális élettársai előszeretettel vállalták a modell szerepét, portréin gyakran jelennek meg a festő keze alatt született nőalakok. A műteremben, lakásban vagy természetben ábrázolt hölgyeken, illetve a kompozíció egészén általában a festő aktuális szeretője iránti érzelmei, illetve a másik nemről alkotott véleménye egyaránt tetten érhető, a  nőkről készült képei egy-egy őszinte vizuális vallomásként funkcionálnak.

Az első munka, ami a művészettörténet számára hihetetlen jelentőségű festménnyé avanzsálódott, az Avignoni kisasszonyok címet viseli. Picasso ezen a képén a később analitikus kubizmusként kibontakozó stílus jegyeit próbálgatja, azaz a megörökítésre váró látványt (itt az öt, meztelenül pózoló prostituáltat) geometrikus alakzatokra bontja, ezzel növelve a nézői aktivitás intenzitását. A Paul Cézanne munkásságából inspirálódott irányzat előszeretettel nyúlt az afrikai kultúra tárgyaihoz és művészetéhez, ezzel hirdetve a kor ősi és törzsi formák iránti kiapadhatatlan érdeklődését. Az ekkor kialakított, többek között Georges Braque által is követett kubista irányzat alapjaiban változtatta meg a festményekről való gondolkodást, illetve ember valósághoz, az érzékelt látványhoz való viszonyát.

Pablo Picasso - Les Demoiselles d'Avignon, 1907

Pablo Picasso – Les Demoiselles d’Avignon, 1907

„…legjobb, ha az objektív valóságot gondosan összehajtogatjuk, mint egy lepedőt, és egyszer s mindenkorra elzárjuk a szekrénybe…”

Következő számon tartott, nagy szerelme Marcelle Humbert volt, akit feljegyzéseiben Eva néven emleget. Habár ő volt az első hölgy, akiről nem készített portrésorozatot, a fiatalon elhunyt szerető nagy hatással volt a festő életére. Kedvese halála után (1917) egyik barátja egyfajta figyelemelterelési stratégiaként Rómába hívta Picassót, hogy részt vegyen a Gyagilev balett-társulat előadásainak előmunkálataiban. Itt, Olga Koklova személyében megtalálta következő társát. Olgával folytatott kapcsolata alatt a kubizmustól eltávolodva, az antik világ bűvöletében, neoklasszicista stílusban alkotott. Az ekkor készült képek nagy részén óriási, természetellenes arányokban ábrázolt, fehér lepelbe csavart, vaskos női alakok láthatóak.

Pablo Picasso és Olga Koklova

Pablo Picasso és Olga Koklova

Pablo Picasso - Woman with child on the seashore, 1921

Pablo Picasso – Woman with child on the seashore, 1921

1923-ban Marie-Thérése Walter és a szürrealizmus kézen fogva érkeztek Picasso életébe. A Szürrealista Kiáltvány (1924, André Breton) hatására átvett formanyelv a tudatalatti által diktált, az álomvilágból merítő, összetett és erősen stilizált festményeket hívott világra. Az ősi időkhöz, személyes és kollektív mítoszokhoz nyúló tendencia élénk, vibráló színekben megjelenő, szuggesztív képek formájában nyilvánult meg. A Marie-Thérése-zel való házassága alatt ismerkedett meg Dora Maar, jugoszláv származású fotográfussal, akivel később hosszú és szenvedélyes viszonyt folytattak.

Marie-Thérése Walter

Marie-Thérése Walter

Pablo Picasso - Marie-Thérése Walter portréja, 1937

Pablo Picasso – Marie-Thérése Walter portréja, 1937

A Spanyol Polgárháború (1936) alapjaiban rázta meg Picassót, mint spanyol állampolgár, mint festőművész egyaránt. A véres összecsapások borzalmait képsorozat segítségével igyekezte feldolgozni, általában gyermekeiket sirató édesanyák és erőszakos jelenetek megjelenítésével. A polgárháborúnak emléket adó, kaotikus és nyomasztó képek sorából méltón emelkedik ki a Guernica címet viselő festménye. A majdnem nyolc méter hosszú alkotáson egy megbízás miatt kezdett el dolgozni, elkészülte után az 1937-es párizsi világkiállítás spanyol pavilonjában állították ki.

Pablo Picasso - Guernica, 1937

Pablo Picasso – Guernica, 1937

Pablo Picasso - Alakváltozások, kiállítás enteriőr

Pablo Picasso – Alakváltozások, kiállítás enteriőr

„Nem, a festészet nem lakásdíszítésre való, a festészet harci eszköz, támadó és védő fegyver az ellenséggel szemben”

Élete utolsó előtti, ám talán legnagyobb jelentőséggel bíró kapcsolata Françoise Gilot volt, aki egyetemistaként ismerte meg az akkor hatvanas éveiben járó művészt. Több forrás szerint ő volt az első és egyetlen nő Picasso életében, aki önszántából hagyta el a hatalmas és elismert alkotót. Utolsó szerelme Jacqueline Roque volt, aki élete végéig kitartott az élete utolsó pillanatáig alkotó Picasso mellett. Végső alkotói korszakában megállás nélkül, pánikszerűen dolgozott: régi mesterek képeit gondolta újra, illetve múltbéli alakokat, jelmezeseket, muskétásokat, matadorokat festett meg, valamint apró, stilizált szobrokat készített vidéki stúdiójában.

Robert Capa - Pablo Picasso és felesége,  Françoise Gillot

Robert Capa – Pablo Picasso és felesége, Françoise Gillot

Pablo Picasso - Françoise Gillot portréja, 1946

Pablo Picasso – Françoise Gillot portréja, 1946

Pablo Picasso - Jacqueline with Crossed Hands, 1954

Pablo Picasso – Jacqueline with Crossed Hands, 1954

 

Pablo Picasso - Alakváltozások kiállítás enteriőr

Pablo Picasso – Alakváltozások, kiállítás enteriőr

Összefoglalva, Picasso zsenialitása alapvetően abban rejlik, hogy hétköznapi témákat, látványokat mutat be a nézőnek egy addig ismeretlen megformálás szerint. Az újabb és újabb formanyelvek és színvilágok olyan ritmusban és intenzitással váltakoztak, ahogy szeretői követték egymást. Fontos hozzátenni, hogy Picasso elsőként fogta fel a művészetet eladható márkaként, így a saját művészetének hirdetésére különböző self-branding módszereket fejlesztett ki, amiben szintén megmutatkozik végtelen géniusza. A megalkuvásra és megnyugvásra képtelen, vehemens és érzelmes művészember alapjaiban forgatta fel a művészet világát, makacssága még életében meghozta neki a világsikert.

Pablo Picasso francia stúdiójában ~1956

Pablo Picasso francia stúdiójában ~1956

Így lehetséges az, hogy már az elmúlt hónapban átlépte a kiállítás látogatottsága a harminc ezres álomhatárt. A tárlat igényesen és informatívan mutatja be a mester száz munkáját és az azt átölelő majdnem nyolcvan évet: festmények és szobrok mellett számos grafika megjelenik a tárlaton. A festő életének mérföldköveire és változásaira érzékenyen reagáló válogatás garantáltan nem fog csalódást okozni semelyik látogatónak sem.