Az elmúlt héten Kövér László kijelentései, miszerint a női önmegvalósítás csúcsa a gyermekszülés óriási lavinát indítottak a 200 000 meddő pár országában. Sosem gondoltuk volna, hogy majd a Telekom issza meg a “kötelező gyermekvállalás” mindenféle testnedvét.

Történt egyszer, hogy az amúgy is állami támogatásokkal bőségesen kitömött Kovács Ákos az Echo TV-ben elmondta a véleményét a női szerepekről. Fölösleges is taglalni, mindenki hallotta már a pöffeszkedő, megmondóember szerepében otthonosan mozgó Ákos vad kijelentéseit. Azt is megértem, hogy egyesek bojkottálni akarják a koncertjeit, míg mások továbbra is “veled vagyunk” kiáltással fejezik ki szimpátiájukat az énekes felé. Az is tiszta sor, hogy ha szólásszabadságról beszélünk, akkor mi alapján kövezünk meg valakit, mert az másként gondolkodik mint a “többség”, és épp szembe megy a ma divatos politikai korrektséggel. Az is teljesen világos, hogy ha Ákos a South Park új évadában élne, PC Principal ötpercenként hívná be az igazgatóiba mikróagresszióról kiselőadást tartva. Teljesen megértem, hogy a Magyar Telekom szerződést bont Ákossal, mert ugyan a véleményt tisztelni kell, de nem feltétlenül muszáj támogatni is.

Egy dolog azonban felfoghatatlan a számomra, az pedig a kormány bosszúhadjárata. Tudjuk, hogy szeretik megneszelni a harcot, és hadat üzenni mindenkinek, akik szerintük a nemzeti értékeket veszélyeztetik, és most a Magyar Telekom homlokára varrták rá az “utálom a családokat” feliratot. Uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása után tartott pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt válaszolta újságírói kérdésre, hogy komoly alkotmányos kérdéseket vet fel ez a kicsinek látszó ügy. Szerinte a fő kérdés az, hogy egy vállalat megteheti-e azt, hogy visszaél a hatalmával, csak mert valakinek a véleménye nem tetszik neki. Itt jobb ha megállunk egy gondolat erejéig: ismerünk olyan hatalmasokat, akik a nekik nem tetsző vélemények miatt valakire úgy sújtottak le, hogy a karrierje bánta? Nem akarok a koordináta-rendszer közepe felé mutogatni, inkább az olvasó emlékezetére bíznám, de itt most megint egy durcás kormányakció körvonalazódik.

Azzal, hogy a kormány felszólította a minisztériumokat és háttérintézményeiket, hogy mondják vissza a Telekomnál kötött mobilinternet-előfizetéseiket, csak azt igazolja, hogy szerintük elfogadhatatlan, ha valaki olyannyira nem osztja a másik véleményét, hogy nem is akar közösködni vele. A Telekomnak látszólag nem éri meg reklámfelületként üzemeltetnie Ákost, mert mint kiderült, nincsenek egy hullámhosszon. Az üzleti világban – főleg a magyarban – elég régóta fontos tényező a szimpátia egy-egy szerződés megkötése előtt. Miért lenne ez másként egy megállapodás felbontásánál?