Karácsonykor, amikor az utolsó kisgyermek tányérjára is gondosan meleg ételt tett a kormány, nem látunk már mást, csak a szeretet már-már vakító fehérségét. Az új év közeledtével a centrális erőtér máskor feszes kötései is kicsit meglazulnak, nyugalmi állapotba jut az amúgy kiegyensúlyozott társadalmunk, a miniszterelnök úr is lassan cseréli az egész éves megterhelés miatt lemerült elemeit, s talán Habony Árpád is visszamegy Ibizára, hiszen kijár neki is a pihenés. No, ilyenkor érdemes számot vetni, elmélázni a hiányosságainkon, valamint megköszönni mindazt, amit meg kell.

Mindenek előtt szeretnék elnézést kérni, kiváltképp Kövér Lászlótól, amiért sok-sok évvel ezelőtt férfinak születtem, így nem vagyok képes a női lét princípiumának lehető legszebb momentumára, a szülésre. Sajnálatos módon még ma sem. Őszintén remélem, pár éven belül sikerül feltalálniuk valamiféle eljárást, amivel mi, férfiak is képesek leszünk rá, hiszen fogy a magyar, és csak ez lenne a megoldás. Itt jelezném, hogy amennyiben majd tesztalanyt keresnének erre a procedúrára, szívesen vállalnám!

Méhem hiányát igyekszem majd a közeljövőben minél több gyermek nemzésével kompenzálni. Persze ne értsenek félre, nem csapongó módon gondolom, hanem természetesen egy anyától, egy feleségtől. Attól, aki tökéletesen hozzám illik. Mondjuk lehetőleg azért fehér, legalább középosztálybeli, konzervatív értékeket valló személyt keresek.

De hát, hála Istennek és Önöknek, van miből válogatni, hogy úgy mondjam.

Drága Fidesz-KDNP! Oly sok dolog van, amiért büszke vagyok Önökre, nem is tudom, hol kezdjem. Mégis idén talán a számomra legnagyobb horderejű esemény a migránskérdés volt. Nos, le a kalappal Ön előtt, miniszterelnök úr! Amilyen higgadtan, megfontoltan beszélt erről a krízisről… Bevallom, én magam biztos nem lettem volna erre képes, persze nem véletlenül vezeti egy tehetséges politikus az országot. Lényeglátó módon felismerte, hogy a fal lehet az egyetlen lehetséges módja annak, hogy ne semmisüljön meg Magyarország és egész Európa. Magunk között szólva, én esténként nem tudtam aludni, attól féltem, hogy bármikor betörnek ezek a terroristák a lakásomba! Nagyon nehéz időszak volt, és csak a közszolgálati tévé volt a segítségemre abban, hogy megfelelő tájékoztatást kapjak arról, mi történik. Hálás vagyok azért a szép nagy falért, amit felhúztak, hiszen így végre ismét biztonságban vagyunk.

Ha megengedik, az egyik kedvencemmel, egy Ákos-dal sorával élnék, mivel úgy vélem, ez fejezi ki talán a legjobban az Önök alapvető politikai filozófiáját: „Mindig csak a fénybe nézz / ennél szebbet soha nem láttál!” Hogy tudniillik a jövőbe tekintenek, a korábbi kormányok teremtette sötétségből kivezették az országot, s megmutatták, milyen a fényes Magyarország. Apropó, fény, világítás. Nagyon kedvelem és tisztelem a miniszterelnök úr vejét, Tiborcz Istvánt, amiért a cégével olyan szépen megcsináltatta a közvilágítást Pécsen. Igazán ráfért már a városra! A múltkor ott voltam megnézni, hát nem akartam hinni a szememnek. Mondtam is magamban akkor, hogy bár olyan lenne az utcák világítása ott is, ahol lakom. Ezért is remélem, még sok-sok közbeszerzési pályázaton nyerni fog az István, mert igazán profin dolgozik, és szerintem nem is drágán.

Viszont – ha értik, mire gondolok – én nem szeretnék úgy megállni a saját lábamon a feleségemmel együtt, hogy egy kisgyermek nem kapaszkodik közben a térdembe. Nagyon remélem, a miniszterelnök úr nem veszi személyeskedésnek az előbbit, csupán arról szerettem volna tanúbizonyságot tenni, hogy a keresztény szellemiséget vallva igen fontosnak tartom a mielőbbi gyerekvállalást.

Aztán arról még szerettem volna mondani pár szót, hogy ha jól hallottam, a banki károsultak lassan kétszer annyi pénzt kapnak vissza, mint amennyit tisztességtelenül ki kellett fizetniük korábban. Azt gondolom, maximálisan kompenzálták a pórul járt embereket, egyúttal bizakodva tekintek a jövőre abban a tekintetben, hogy a bankok ezt többször ne tehessék meg.

És a Mária, tudják, a Sándor Mária megkért, hogy feltétlenül adjam át azt az üzenetet, hogy sem az ápolók, sem az orvosok nem kérnek már több pénzt! Bőven elegendő a jelenlegi, amúgy is folyamatosan emelkedő fizetésük. Jó egészséget és minden jót kívánnak Önöknek, a Lázárnak pedig különösen gratulálnak amiatt, hogy – igen helyesen – megvédte az orvosokat, amikor azzal vádolták bizonyos elemek a kormányt, hogy ők nem keresnek jól.

Majd elfelejtettem, az asztalon a billentyűzet mellett van egy papíros, amin az egész éves rezsicsökkentésből származó megtakarításaimat vezetem. Nem mondom, jó érzés ránézni.

Igyekeztem néhány fontos történést leírni, összességében csak gratulálni tudok egész éves munkájukhoz! A Jóisten segítse az útjukon Önöket, ennek az országnak szüksége van bölcs döntéseikre.