Bizonyára sokan emlékeznek még olvasóink közül a magnószalag egyeduralmára. Az audio kazetta a digitális forradalmat megelőző korszak egyik legnépszerűbb hanghordozó eszköze volt egészen a ’90-es évek második feléig – amikor a ’82-ben bemutatott CD átvette a stafétát, és születőben volt az mp3. A mágneses szalag azonban rejteget még lehetőségeket a 21. század számára is.

A mindenki (na jó – minden 20 évesnél idősebb olvasónk) által jól ismert audio kazettát 1963-ban mutatták be először a nagyközönségnek (habár nem ez volt a mágneses szalag első formája, a hanghordozók történelmét majd egy későbbi cikkben járjuk körül) – kis helyigényének, könnyebb kezelhetőségének és a kisméretű, hordozható lejátszóknak (Walkman!) köszönhetően a kazetta hamar elterjedt.
Egykori népszerűségét jól mutatja, hogy 1990-ben több mint 442 millió műsoros kazettát adtak el világszerte (és ebben a számban a házi felvételek és kalózpéldányok felbecsülhetetlen mennyisége még nem is szerepel). Habár ezek a lenyűgöző eladási mutatók a CD és az mp3 térhódításának köszönhetően idővel elapadtak, még most is sokan őrizgetnek otthon kazettagyűjteményeket, és a hangrögzítés során is megvan a maga helye a mágneses szalagnak. 2007-ben szinte már alig fogyott a kazettákból (hivatalosan mindössze 270,000 kazettát adtak el világszerte), sőt a kisiskolások napjainkban gyakran már azt sem tudják mi az a mágneses szalag (ha nem hiszitek, nézzétek meg ezt a mulatságos videót, amiben gyerekek reagálnak a Walkman-re). A Sony 2010-ben be is szüntette a kazetták gyártását.

A cég most mégis úgy döntött, hogy feltámasztja a hangszalagot tetszhalálából, mert boszorkánykonyhájában sikerült megalkotnia egy olyan változatot, ami képes négyzethüvelykenként 148 gigabájt adatot tárolni – ez közel hetvennégyszerese a hagyományos szalag tárolókapacitásának. Aki nem szeretne számolgatni, azoknak eláruljuk – ez kazettánként 185 terabájtnyi adatot jelent – megvárjuk, míg kidobjátok a szemétbe azokat a kedves kis almás lejátszókat, aztán folytatjuk:

Az új típusú szalagot a Sony Drezdában mutatta be a hétvégén a Nemzetközi Magnetikai Konferencián. Hogy milyen isteni sugallat hatására döntöttek úgy a cég vezetői, hogy ezt a több mint 50 éves technológiát érdemes tovább fejleszteni, azt nem árulták el, a szalag születésének egyes részleteit viszont megosztották a nagyközönséggel a konferencián.

Valahogy így kell elképzelnünk az új szalag gyártását:

A hordozó műanyagszalagot légüres térben egy különleges szórási technológiával mikroszkopikus rétegben mágnesezhető kristályréteggel vonják be. Ezek a kristályok átlagosan mindössze 7.7 nanométer nagyságúak, de nagyon sűrű réteget képesek alkotni. A Sony mérnökeinek sikerült a szórás és a mágnesezés mértékének változtatásával ezt a leheletnyi részecskebevonatot több rétegben annyira stabilizálhatóvá tenniük, hogy az exponenciálisan megnövelni a mágneses felület „tárolókapacitását”.

Ahhoz, hogy pontosan lássunk, mennyi adatot jelent ez a 185 terabájt egy szalagon, bemutatunk néhány hasonlatot:

– Egy Blu-ray lemez tárolókapacitása azonos méretű felületen mindössze a harmada az új szalagénak. Ha mind a 185 terabájtnyi felületet vesszük alapul (ami egy magnókazettányi szalag), az 3,700 Blu-ray lemezt összesen, ami egy szép kis 3 méteres tornyot jelent.

– Egy ilyen mágnes szalag közel annyi tárhellyel rendelkezik, mint ez a 9,305 dollárért felépíttetett 180 terabájtos szörnyeteg.

Kép: Extremetech.com

– Egy szalag körülbelül 64,750 000 dal rögzítésére/tárolására alkalmas (amennyiben az átlag dalt 3 perc hosszúságúnak vesszük). Ez 134,896 napra elegendő zenét jelent egy ingzsebnyi felületen.

A szalagot a Sony szeretné minél előbb kereskedelmi forgalomba bocsájtani, de hivatalos megjelenési dátumot még nem határozott meg. Habár a ’tera-szalagot’ elsősorban az ipari adattárolás piacára tervezték, nem kifejezetten hang vagy képhordozónak, a lehetőség adott (habár ehhez a kapcsolódó eszközöket is érdemes lenne fejleszteni – közel 65 millió dal között például elég nehéz lenne megtalálni az épp aktuális kedvencet egy Walkman kezelési adottságaival).

Akiknek beindult a fantáziája ezektől a hírektől, az nézze meg alábbi videót, ami a magnószalagok történetét járja körül röviden: