Ha kimerült a piás vályú, de a kényelem virtuózai vagyunk, a Furmányos Futár a tökéletes választás korgó májunknak, aki személyesen, szomjas szánkhoz szállítja pofátlanul olcsó itókáit és a szlopáláshoz elengedhetetlen rágcsákat.

A rutinos Duna-parton ivók és a tapasztalt Deák téren nyakalok örök problémája, ha kimerül a készlet 10 óra után, honnan szerezzenek utánpótlást. Bár a dohányboltokban van lehetőség az újratöltésre, néha jó messzire kell masíroznunk ahhoz, hogy alkoholhoz jussunk.

Kiss Zoltán tökéletes megoldás nyújt problémánkra, ugyanis a belvárosban bárhova villámgyorsan eljuttatja termékeit, legyen az szabadtéri placc egy forró nyári estén, vagy saját lakásunk egy vacogós téli iszogatáson.

Zoli az idei VB alatt, a Szabadság téren kezdte el szórólapokkal reklámozni a bizniszt, de aztán az ottani rendezők nem hivatalos kollégái (értsd: két hegyomlás) kidobták. Innen a Deák térre vándorolt, mely a mai napig az egyik legfelkapottabb rendelői terület és az üzlet egyre inkább beindult. Ma már állandó vevőkörrel rendelkezik és nincs olyan belvárosi terület, ahova ne szállítaná ki villámgyorsan a jéghideg italokat, ráadásul meglepően olcsó áron.

Hogy lesz valaki két diplomával a tarsolyában Furmányos Futár?

Vezetés és szervezést tanultam, az utolsó évemet pedig Németországban töltöttem. Valószínűleg az volt a baj, hogy mikor friss diplomásként hazakerültem és elkezdtem állást keresni, eléggé fölé lőttem és Magyarországra ültettem át a német bérigényeket, így soha nem találtam olyan munkát, ahol elégedett lettem volna a fizetéssel. A Fufu ötlete egy bringázás során pattant ki, mely erősen táplálkozott a saját Duna-parti piázgatások során fellépő igényekből.

Kitaláltad az ötleted, de hogyan jutottál el addig, hogy a gondolat valósággá váljon?

Engem nagyon felcseszett, hogy a boltok 10 óra után már nem adhatnak ki alkoholt, ellenben a nemzeti dohányboltok igen, és kialakult egy igazságtalan monopolhelyzet. Írtam egy üzleti tervet vállalkozóvá való támogatáshoz, amiben elég karcosan fogalmaztam meg a véleményemet a kialakult helyzetről. Legnagyobb meglepetésemre a 6 hónapnyi állami támogatásból, 5 hónapot ítéltek meg, így majdnem fél éven át, az összes pluszköltséget ebből tudtam fedezni.

Az oldaladon az áll, hogy hétfőtől szombatig, este 6-tól hajnali 3-ig dolgozol. Hogy kell elképzelni: sörökkel felpakolva létezel, esetleg otthon, pia halmok között várod a megrendelést?

Van egy raktárhelyiség, de hétvégén be vagyok pakolva a nagy bicóba és gyakorlatilag mindig ott van alattam a kisbolt. Ilyenkor a megrendelések között szaladgálok, de ha holtidőszak van, beülök a haverokkal valahova és ha hívnak, onnan viszem ki az árut.

Bár előtted léteztek már italszállító cégek, de azok pofátlanul magas áron kínálják az alkoholt, szemben veled, aki megdöbbentően olcsón árulod és még minimum limited sincs. Megéri ez neked?

Amíg állami támogatottságot élveztem, nem volt semmilyen kiadásom, de szerencsére a nyáron eljutottam addig, hogy magamnak tudtam finanszírozni a pluszköltségeket. Olyan soha nem volt, hogy nem mentem ki, sőt volt, hogy egy csomag ropit vittem ki, de rendeltek már két csomag mogyorót is. Szerintem ilyenkor tesztelnek, mert nem hiszik el, hogy ilyen van és teljes a ledöbbenés, mikor valóban ki is szállítok egy ilyen kicsi mennyiséget. Nyilván ahhoz kell egy jó adag türelem és ismertség, hogy legyen akkora forgalom, amikor már nem csak a megrendelőnek jó, hanem nekem is.  Ahogy bejött a rossz idő, érezhetően esik a forgalom, de ha ezt a telet „túlélem”, szerintem nem lesz gond és reális, hogy 1-2 éven belül kiforrja magát a dolog.

A kínálatot mi alapján állítottad össze?

Egyszerűen az én ízlésemet tükrözi; olyan termékek, melyeket én is szívesen fogyasztok. Azért jó a saját vállalkozás, mert mindenben szabadságod van.

Melyik volt a legdurvább hely, ahova rendeltek tőled?

Előfordult, hogy magába egy kocsmába rendeltek, az egyébként ott fogyasztó vendégek. Kivittem, de jeleztem, hogy nekem elég kellemetlen lenne besétálni egy pubba két üveg whiskeyvel, legalább jöjjenek el a következő kapualjig.

A másik emlékezetes eset az volt, mikor egy Gellért-hegyen található koleszba kellett kimennem egy üveg vodkával. Akkor épp a nagy bicóval mentem, így mindennel együtt körülbelül 120 kiloval kellet hegynek felfelé tekernem. Amikor már tolni sem bírtam, kikötöttem egy fához és felrohantam a helyhez.

Egyelőre csak a belvárosba szállítasz. Gondolom ez annak köszönhető, hogy egyedül csinálsz mindent.

Igen, mert még, ha baromi gyorsan is megyek, akkor is necces tartani a kiszállítási időt, ha a város két szélén lévő pontra kellene szállítanom. Az volna jó, ha eljutnék odáig, hogy annyi megrendelés lenne, hogy nem bírnám már egyedül és így a szállítási körzeteket is ki tudnám tágítani. Nagyon lenne igény rá, de ha most mennék ki mondjuk Budaörsre, akkor 6-7 belvárosi megrendelést kellene lemondanom.

Én magam is lelkesen rendelek tőled, de mennyire gyakori ez a törzsvásárló dolog?

A vevők 30%-a ugyanaz, akikkel ha nem is mindennap, de gyakran találkozunk. Elsősorban a fiatal egyetemistákra és frissdiplomásokra építek, de korábbi sajtómegjelenések után megjelent az idősebb korosztály is.

Gondolom, sokszor előfordul, hogy már kapatos társaságoknak szállítasz. Nem volt még balhéd?

Általában nagyobb társaságokban mindig vannak olyan arcok, akikkel már találkoztunk, és hiába vannak full benyomva, haverként kezelnek, hiszen én hoztam a piát. Persze volt, hogy belém kötöttek, de az nem az ügyfél társaságból került ki, sőt ők voltak, akik megvédtek. Nagyobb zűr soha nem volt, sőt inkább olyan fordul elő, hogy behívnak egy piára és megkérnek, hogy igyak már velük. Olyan is volt, hogy egy kocsmába valaki mellém ült és köszönt, de megesett, hogy az utcán is felismertek.

A karácsonyi időszakban nem csak rendelni lehet tőled, hanem küldeni is, egész pontosan bajba jutott gyerekeknek. Mesélsz erről egy kicsit?

Az egész a cipősdoboz akciókból indult ki, valamint abból, hogy bár sokakban megvan a szándék és lehetőség, hogy adakozzanak, de egyszerűen nincs arra idejük és energiájuk, hogy elvigyék a felajánlott tárgyakat a gyűjtőhelyre.

A karácsonyi felajánlás lényege, hogy neked csak bele kell pakolod egy dobozba az felajánlott ajándékot, szólsz nekem, én pedig elviszem a Máltai Szeretetszolgálathoz, akik végül partnereim lettek a dologban.

Bár először ruhákban gondolkoztam, a társaság jelezte, hogy nagyon sok ilyen jellegű felajánlás érkezik, így esett a választás a játékokra, melyet nehéz helyzetben lévő gyerekek kapnak meg karácsonyi ajándék gyanánt. A csomagok egy átmeneti otthonba mennek, ahol olyan családok laknak egy évig, akik bajba kerültek, mert nem tudták fizetni a hitelt vagy kilakoltatták őket. Mivel az én vevőim főleg egyetemisták, náluk még megvannak azok a játékok, amiket oda lehet adni egy gyereknek.

Milyennek látod a Fufu jövőjét? Nyilván szeretnéd kiterjeszteni, de a kínálat bővítésén például nem gondolkozol?

Erre vannak különböző lehetőségek, de ezek mögé különböző engedélyek kellenek. Jó volna, ha alternatívája lennék különböző kisboltoknak – így ha piát veszel, legalább azt nem kellene cipelned. Számítok a konkurencia megjelenésére is, de azt gondolom, hogy ilyen árakkal, amikkel én dolgozom, nehéz helyzetben lesznek. Persze, ha „alattam” is növelnek az áron, sajnos nekem is meg kell emelnem, de amíg tudom, igyekszem minél olcsóbban árulni.

Aki nehezen mozdul ki a nagy hidegben, de azért szívesen elkortyolgatna valami alkoholosat, az Fufu Facebook oldalán megteheti.

Aki játékokat szeretne adakozni, szintén itt intézkedhet!